Egy baráti találkozóra voltam hivatalos ma este a Kopaszi gátra és mivel előtte még sosem jártam arra (még a Westbalkános ősidőkben sem, mert valahogy mindig is messzinek tűnt) ez a meghívás remek alkalom volt, hogy végre megnézzem miért is dicsérik annyira a helyet.

Elég merész elképzeléseim voltak, hogy milyen lehet egy rendezett és modern park, és nagyjából azt kaptam amit vártam. Ahogy végigsétáltam a helyen végig úgy éreztem magam, mintha egy magánkikötőben lennék. Gyönyörű nyírt gyep, szép növények, virágok, fák, mindenhol új, modern és jó állapotban lévő padok, díszvilágítás, szép fa épületek, wc-k, parti sétány fapallókon stb. Olyan hely, ahova jó kimenni sétálni, biciklizni, babakocsit tolni, vagy csak egyszerűen kifeküdni a fűbe és nézni a felhőket. Már a szlogen is tetszik: "Fűre lépni szabad"

Az egészhez tartozik egy személyes élményem is: a munkahelyemen (több mint egy évig) az egéralátétemül egy nagy négyzet alakú prospektus szolgált, ami a Kopaszi gátnak és az azt üzemetető Öböl Kft-nek volt a szóróanyaga.