Te egy junkie? Ugyan már! :D

hát, az énkép az énkép. De némi alapja azért biztosan van... vagy ezért vagy azért :) de azt hiszem ezt nem egészen érted de elmagyarázni nem fogom itt :)

@kisvi:
Miért nem?
Talán értem, talán nem.

az énkép az nem az, ahogyan látja magát az ember? én azt értem, hogy az emberek kilencven százalékának torz az énképe, de ha nem cigizel és nem beszélsz csúnyám akkor hogyan láthatod mégis ilyennek magad? nem értem...

@_hebron_:
az énképnek általában azért van valami alapja, nem csak úgy a semmiből jön. Sokszor régi dolgok, régi elmények, régi életmód, kinézet ami az alapja, még ha közben az egyén sokat változott is.
(azt pl tudtad, hogy tizenévesen dohányoztam?)

igen azt tudtam.

én eddig kicsit szűkebb értelemben vettem az énképet, de majd kitágítom. :)

Szerintem baromi érdekes, izgalmas és tanulságos lenne őszintén leírnunk a saját énképünket, és ezt összevetni azzal, amit az emberek őszintén látnak belőlünk. Persze ez az őszinteségen bukna meg valószínűleg, hiszen borzasztó nehéz csontig hatolóan őszintének lenni, és mondjuk magadnak még csak-csak menne, de az, hogya kívülállók is valóban őszinték legyenek, szinte reménytelen... Pedig tényleg érdekelne, vajon mit gondolnak mások rólam. Nem is azért, mert ez olyan nagyon fontos, hanem kíváncsiságból.

@hajdú: úgy szokták, hogy névtelenül megírják többen. Olyankor nem lehet csak úgy kitalálni, hogy ki írta. Pláne ha mondjuk gépen írják, kinyomtatják.
Egyszer csináltam ilyet még 17 éves koromban egy művészeti táborban. Akkor megírtam egy srácnak hogy baromi jófej és totál bele vagyok zúgva :DD búcsúzáskor adtuk oda egymásnak a "leveleket", leírtam a címemet is, aztán válaszolt és volt is folytatása a dolgonak pár héttel később. :)