Tegnap a kezembe akadt egy Tesz-Vesz-Város. Szerintem nagyjából mindenki ismeri a könyvet a mi generációnkból, nekem különösen sokat jelentett kicsi koromban. Kb 20-22 éve nem találkoztam a könyvvel, de nagyon szerettem annak idején. Pontosan nem emlékszem, hogy hány éves koromtól nézegettem, de az olvasásgyakorlást már annak a történetein gyakoroltam és meglepően izgalommal és kiváncsisággal vettem újra a kezembe a könyvet. Rendkívül furcsa élmény volt, ugyanis, mint valami dejá vu tört rám minden egyes kép, és minden képnek minden részlete. Ránéztem és bár elsőre idegenek voltak, de felrémelett a memóriámban, bevillantak képek, hogy mennyire furcsáltam egy-egy rajzot, melyikben mi tetszett vagy mit nem szeretem. Mindegyik figura és rajz a barátom volt és most újra találkoztam ezekkel a régnemlátott barátokkal. Érdekes élmény, egyáltalán nem nosztalgikus, inkább meglepő, hogy olyan dolgokat ismertem fel bennük, amikre tudatosan már nem emlékeztem.

Másik dolog, amire részben ennek kapcsán jöttem rá, hogy egyáltalán nincs meg semmi játékom-babám-könyvem kicsi koromból (0-10). Egyetlen darab sem. Nem tudom, hogy hova lettek vagy mi lett velük, szerintem a szüleim elajándékozták őket amikor már nagyobbak voltunk, majd a költözésekkor a maradék darabok is eltűntek. Nem érzem, hogy hiányoznának, viszont amikor a régi játékokról keztem ismerősökkel beszélgetni derült ki, hogy én vagyok egyedül közülünk, akinek semmi tárgyi és kézzel fogható emléke sincs gyerekkorából az emlékein és pár fotón kívül.

Csak most jutott eszembe: egy pandás gyerekkanalam és villám megvan és igen nagy becsben tartom őket.