Ma fodrásznál voltam, akinek szabad kezet adtam. Az eredmény: életem legrövidebb haja, olyan, amilyet lányon csak elvétve látni.

Még friss az élmény és azon töprengek, hogy tetszik-e, örülök-e, bánom-e.

Mielőtt elmentem fodrászhoz azon gondolkodtam, hogy lehet kicsit meg kéne növesztenem (értsd: akár 10-14 centisre :)) a hajamat, mert gyakorlatilag évek óta kifejezetten rövid, és kezdtem úgy érezni, hogy valami változtatásra lenne szükség. No meg ugye csajosodom és kíváncsi lennék, hogy milyen lennék úgy. Ezzel annyi a gond, hogy az idő, amíg a rövidből hosszabb lesz, elég keserves, mert van pár hét, amíg sehogy sem áll. Nálam mostanra jutott el a hajméret ehhez a sehogysemáll fázishoz, és két verzió volt: levágatom vagy kicsit fazonba hozva növesztem tovább. A fodrász kezébe adtam a döntést, aki szerint ez jól illik hozzám, megnöveszthetem még, és végre valami izgalmasat is csinálhat alapon levágta.

Mindig úgy gondoltam, hogy a rövid haj érdekes, és ha elég karakteres és stílusos vagy akkor kitűnsz a tömegből. Bízok, bíztam benne, hogy nekem jól áll, és a személyiségem elviszi a hátán a rövid hajamat. Persze senki nem mondta, hogy ne így lenne, de ez nem jelenti azt, hogy úgy is van. Van olyan lány ismerősöm, akinek rövid haja van (mindig is az volt) de szerintem nem áll jól neki. Persze sosem kérdezte, én meg sosem mondtam neki, de még ha kérdezte volna sem tudom, hogy mit mondtam volna neki. Most ezzel a hajjal megkaptam. Itt nincs mellébeszélés, vagy passzol hozzám és nagyon egyedi és érdekes vagyok, vagy nem passzol és rettentően (egyedien) ronda vagyok vele.

Az elkövetkező pár hétben kifejezetten figyelnem kell az öltözködésemre, hogy csinosabb és nőiesebb legyen, ami ellensúlyozza ezt a fiúsan rövid frizurát. Lehet valahogy ki kellene használnom, hogy a következő időszakban valószínű sokan fognak leszbikusnak nézni :))