Itt az ősz. Ezzel minden évben akkor szembesülök először, amikor a reggeli ébredés után azért nem akarok kimászni az ágyból, mert hideg van a takarón kívül.

Nagyon vicces óriási kézzel kötött nyúl az Alpokban. Cikk és pár kép.

A hétvégén ismét a váci Desszertszalonban jártam, mióta megnyitott már harmadszor. Az első két látogatásom is vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, ez a harmadik viszont megerősített a korábbi véleményemben, hogy ez a híres és rendkívül felkapott hely messze nem annyira jó, mint amennyire ódákat zengenek róla.

Egy baráti találkozóra voltam hivatalos ma este a Kopaszi gátra és mivel előtte még sosem jártam arra (még a Westbalkános ősidőkben sem, mert valahogy mindig is messzinek tűnt) ez a meghívás remek alkalom volt, hogy végre megnézzem miért is dicsérik annyira a helyet.

Elég merész elképzeléseim voltak, hogy milyen lehet egy rendezett és modern park, és nagyjából azt kaptam amit vártam. Ahogy végigsétáltam a helyen végig úgy éreztem magam, mintha egy magánkikötőben lennék. Gyönyörű nyírt gyep, szép növények, virágok, fák, mindenhol új, modern és jó állapotban lévő padok, díszvilágítás, szép fa épületek, wc-k, parti sétány fapallókon stb. Olyan hely, ahova jó kimenni sétálni, biciklizni, babakocsit tolni, vagy csak egyszerűen kifeküdni a fűbe és nézni a felhőket. Már a szlogen is tetszik: "Fűre lépni szabad"

Az egészhez tartozik egy személyes élményem is: a munkahelyemen (több mint egy évig) az egéralátétemül egy nagy négyzet alakú prospektus szolgált, ami a Kopaszi gátnak és az azt üzemetető Öböl Kft-nek volt a szóróanyaga.

Ma olyan dolgot láttam, ami miatt egy pillanatra úgy éreztem magam, mintha "nyugaton" lennék. A Batthyány téren indultam lefelé a mozgólépcsőn, nagyon sok ember, de a mozgólépcső teljes hosszában az emberek az egyik oldalra rendeződve álltak. Nem kényszerítette, kérte őket erre senki (korábbi lefelé haladó), én voltam az első ember, aki elindult lefelé kihasználva az üres oldalt. Ha tehetem le és felfelé is elindulok a mozgólépcsőkön gyalog, de eddig itthon ez volt az első eset, hogy ilyennel találkoztam. (Persze nem tartott sokáig az élmény, a Blaha Lujza téren felfelé már nem voltak ennyire rendesek az utazók.)

Szombat este a Budapest Jazz Clubban voltam, ahol Harcsa Veronika és Gyémánét Bálint léptek fel. Eddig is szerettem Veronika zenéjét, de ez a koncert, ahol mindössze egy gitár kíséret mellett énekelt, olyan élményt adott, hogy átkerült az eddigi kellemes kategóriából a nagyon szeretem helyre.

Számomra ez a felállás olyan élményt nyújtott, amit az edddigi "nagyzenekaros" felállások megközelíteni sem tudtak. Személyes volt, közvetlen, szebb hangzású, érzékibb.

Imádom Agócs Írisz munkáit. Flickr vagy blog de inkább mindkettő.

Szeptember 12-19. között idén is vitorlázni megyek, most a dél-horvátországi szigetek az úticél. Nagyon várom :)

Innen.

A 7. kerület egyik legaranyosabb utcájában lakom. Az utóbbi időben a vicces dekoratőrök is megtalálták.

Újabb videó. A régiek itt.

Érdekes kis alkalmazás, ahol színek szerint lehet flickres képekre keresni, akár 10 szín egyideű megadásával is. Multicolr: labs.ideeinc.com/multicolr

Innen

A Szegek titkos élete, érdemes végignézni a fotókat, mert nagyszerű és érdekes képek. Néhánynál pár pillanatig is elidőztem, míg rájöttem, hogy mit ábrázolhat.

These works place Fairy Tale characters in modern day scenarios. In all of the images the Princess is placed in an environment that articulates her conflict. The '...happily ever after' is replaced with a realistic outcome and addresses current issues.

Fallen Princesses

A fotózást is elérte a "végzete", fotós szakzsargon bullshitesítve (magyarul): Photographic Bullshit Generator

Egy cikk a New York Timesban a budapesti divatról.

Innen

Sok a munka, nincs idő csak úgy a neten nézelődni. Majd talán júniusban :)

Egy régebbi cikk az izlandi krízis okáról, kialakulásáról és kicsit magáról Izlandról. Nagyon érdekes, tanulságos, csak nagyon hosszú :)

Wall Street on the Tundra

Egy viszonylag átfogó és részletes írás Dubairól az ottélők szemszögéből nézve.

The Dark Side Of Dubai

Thai Ngoc, egy vietnámi fickó, aki már 33 éve nem aludt.

http://www.thanhniennews.com/features/?catid=10&newsid=12673 http://en.wikipedia.org/wiki/Thai_Ngoc

Egyik kedvenc oldalam, ahol minden nap megnézem a friss képregényt: Wulffmorgenthaler

Ritkán szoktam kütyükre ráizgulni, de ez azért kéne.

Ennétek ilyen kétszintes étteremben? Mármint felmásznátok a felső szintre? Az étterem a londoni Bangalore Express.

Na, valami ilyesmit szeretnék majd a hasonlóan kertkapcsolatos fürdőszobámba :) 

Ezek se rosszak, sőőt...

www.kaesch.net

Ilyen fürdőruhát szeretnék, ha valaki látna majd valami ilyesmit, légyszi szóljon.

Ha valami különleges csokira vágyunk nem kell messzire mennünk, létezik ugyanis egy magyar csokoládékészítő, aki termékeivel és minőségével is felveszi a versenyt a világ legjobbjaival. Kicsi, ám fantasztikus boltja megtalálható a Királyi Pál utcában Rózsavölgyi Csokoládé néven. Korábban írtam már róla, időközben megnyílt a bolt, érdemes betérni.

www.rozsavolgyi.com

Jasper Goodall : Poster Girl

Miért és hogyan alakul ki egy-egy tárgy vagy használati dolog vagy ruha halmozása? Nem gyűjtöm a bugyikat, de pakolás közben megszámoltam őket: 29 db bugyim van. Nem érzem soknak, és mostanában már csak akkor veszek, ha valami olyan színt látok, amilyen még nincs. Ez tényleg gáz?